| |
| Kanji | アヱソメジュスチン (katakana, nem használja) |
| Született | 1988.03.03 |
| Kor | 22 |
| Faj | Ember |
| Nem | férfi |
| Magasság | ~187 cm |
| Súly | ~75 kg |
| Hajszín | szőke |
| Szemszín | kék |
| Bőrszín | fehér |
| Vércsoport | 0 |
| Különleges ismertetőjegyek | Szőke haj, kék szem, káprázó mosoly |
| Hovatartozás | Japán, Karakura Town Emberek világa |
| Korábbi hovatartozás | Amerika (New York City) |
| Foglalkozás | dobos |
| Partner | Nagano Nobu Kei Gross Keiko Gross |
| Korábbi partner(ek) | Sam Spencer Jack Wooden George L. Hill Tom Tyler Matsushita Hoshiko(ex-barátnő) |
| Családi állapot | egyedülálló |
| Rokonok | Kokoro Tsunei (anya) Frank Awesome (apa) Tiffany Awesome (húg) Gorou Yoshida (nevelőapa) |
| Képesség | látja a szellemeket, kung-fu-zik, vakító mosoly |
Justin Awesome (Awesome Justin (katakana átírással: アヱソメジュスチン), nyugaton Justin Awesome) egy amerikai édesapa és egy japán édesanya gyermeke, aki huzamosabb ideig Amerikában élt, majd családi okok miatt Japánba költözött édesanyjával. Profi gördeszkás, s a Devil Smile nevezetű együttes alapítótagja.
Megjelenés, személyiség:[]
Források:[]
Életben való megjelenés: Masato - coldrain énekese
Kinézet: United Kingdom - Axis Powers Hetalia; Dino Cavallone - Katekyo Hitman Reborn!
Mivel félvérnek született sok szembetűnő furcsaság mutatkozik meg kinézetén. Enyhén vágott szemeit tengerkék íriszei kompenzálják. Világos, szőke tincsei általában homlokát fedik. Magas ( ~187 cm), vékony, ám sportos testalkat jellemzi. Káprázatos mosolyától minden női szív megdobban. Ruhatárát leginkább kényelmes, sportos ruhák teszik ki. Kedvenc kiegészítői a karkötők, sapkák és szemüvegek. A gördeszkázás mellett imád kosárlabdázni, focizni és kerékpározni. Szabadidejében vagy sportol, vagy az interneten lóg. Szenvedélye a dobolás, s arra törekszik, ő legyen a legjobb dobos a világon. Rengeteget gyakorol, hogy elérje célját. Karizmatikus személy, azoknak, akik nem ismerik, kissé visszarettentő. Sokszor goromba az idegenekkel, ám barátait nagyon megbecsüli. Igaz, szeret ismerkedni, viszont bizalmát csak igen kevés ember nyerheti el. Tisztában van külsejével, de nem él vele vissza. A nőket becsüli, igyekszik gentleman-ként viselkedni velük szemben. Szereti, ha hagyják kibontakozni. Nem tudja elviselni, ha nem az övé az utolsó szó. Kedveli maga körül a nyugalmat fáradt pillanataiban, viszont ezzel örök "ellensége" Nasi legtöbbször nem foglalkozik. A két kiskakas állandóan civakodik, nagyon ritka pillanatok egyike, mikor megférnek egymás mellett. Hirtelen haragú, s sokszor előfordul, hogy figyelmen kívül hagyja mások véleményét. Rengeteg rossz tulajdonsága mellett, valójában igazán szeretetreméltó személy.
Képességek:[]
- Kung-fu tudás: Fekete öv
- Látja a szellemeket
- Profi gördeszkás
- Kiváló dobos, és zeneszerző
- különleges képssége módosítás alatt
Ismert Kung Fu típus
Wing Tsun Kung Fu
Kialakulása, Története, Legendája:
A Wing Tsun eredete a XVII. századba, a Shaolin kolostorba vezethető vissza. A Shaolin kolostort ebben az időben árulás segítségével lerombolták. A megmaradt papok szétszóródtak. A túlélők között volt a kolostor egyetlen apácája, Ng Mui is. Ng Mui nő létére korának egyik legnagyobb kung fu mestere volt. A támadás után a Fehér Daru kolostorba menekült a Tai-Leung hegységbe. Ott megismerkedett egy helyi kereskedővel, akinél gyakran vásárolt. A kereskedőnek volt egy Yim Wing Tsun nevű lánya, aki eljegyezte magát Leung Bok Chau-val. Azonban a lány szépsége felkeltette egy helyi bűnöző érdeklődését, aki erőszakkal akarta őt feleségül venni, és aki maga is járatos volt a harci művészetekben. Ng Mui-nak tudomására jutott a dolog, és felajánlotta Yim Wing Tsun-nak, hogy megtanítja őt a kung fu-ra. Ezért Wing Tsun éjjel-nappal kung fu-t tanult, majd kihívta küzdelemre a bűnözőt, és harcban legyőzte...
Harcmodora:
A Wing Tsun jellegét tekintve lágy stílus, nem az erő erő ellen elvét használja, hanem az erő elvezetését, továbbengedését. A támadásokat nem blokkolja, hanem elvezeti. A Wing Tsun összes technikájának ez a jellemzője. Ebből kifolyólag egy Wing Tsun küzdő sokkal erősebb ellenfelével is eséllyel szállhat harcba.
A stílus másik fő jellemzője az, hogy a védekező és támadó technikákat nem két külön fázisban hajtja végre, hanem azonos időben, egy időben. A támadást hatástalanítja, és azzal egy időben támad is.
A támadások az emberi test gyenge pontjaira irányulnak (a helyzet súlyosságát mérlegelve): szem, orr, állcsúcs, torok, szegycsont, gyomorszáj, lágyék, ízületek. A test ezen részei semmilyen edzésmódszerrel nem edzhetők fel, nem keményíthetők. Egy nagyobb testű támadónak is ugyanolyan gyengék ezek a testrészei, mint egy átlagembernek.
Technikái:
A támadó mozdulatok nem igényelnek különösebb hajlékonyságot vagy akrobatikusságot. Jellemző rájuk az egyszerűség. Fajtái: ökölütések (egyenes ütés, felütés, horogütés), tenyérütések, könyökütések, kézélütések, szúrások, döfések, rúgások. A rúgások jellemzője, hogy alacsonyak, gyomormagasságig mennek maximum. Ez elsősorban a nagyobb rúgásbiztonság miatt van, mert a magasat rúgó küzdő kiszolgáltatott helyzetbe kerül ha az ellenfél hárította támadását, mert állása instabil.
A Wing Tsun a harc mind az 5 fázisát használja:
ütések, rúgások, belharc (könyök -és térdtechnikák), földrevitel, földharc
A támadások gyorsak, dinamikusak. A Wing Tsun küzdő egy pillanatra sem áll meg, egyfolytában mozog, támad, nem ad lehetőséget az ellenfélnek a visszatámadásra. A technikákat nem begyakorolt sorrendjükben hajtja végre, hanem az adott helyzetnek megfelelően, alkalmazkodva a körülményekhez. Ezért nem okoz gondot, ha az ellenfél olyan támadást vagy védekezést hajt végre, amelyre a tanuló nem kapott felkészítést. Az ismert technikákat a helyzetnek megfelelően felhasználva így is győztesként kerülhet ki a párharcból.
Történet:[]
Kisgyermekévek[]
Már édesanyja pocakjában úszkálva megkezdődött kalandos élete. Egy fülledt nyári napon szülei úgy határoztak, elhagyják a szigetországot, s Amerikában várják ki a kis lurkó érkezését.
Mr. Awesome, Justin és Tiffany
Az elképzelés igen merész volt, hiszen egy állapotos édesanyának komoly erőfeszítést igényelt a többórás repülőút. Szerencsére zökkenőmentes volt útjuk. Nem messze New York kerületeitől, egy hatalmas lakásba költözött a kis család, majd rá két hónap múlva megszületett a trónörökös. Egy év múlva érkezett meg a kishúga, Tiffany, aki szinte kiköpött mása bátyjának. Azokban az időkben rengetegszer töltötték együtt az időt édesapjukkal, ám ahogy egyre nagyobb bizniszekbe bonyolódott a családfő, úgy halványult el apai szerepe. Nemcsak Justin érezte ennek súlyát, így arra törekedett, hogy Tiffany és édesanyja, Kokoro (心) ne érezze a férfi hiányát. Segítette és védte őket, ahogy erejéből kitellett. Az utolsó években, már karácsony szent napján sem jelent meg otthon Mr. Awesome.
New York-i évek[]
A cseperedő fiú New York-ban járta ki az általánost. Az évek egyre jobban megedzették, s lassan túl tudott lépni édesapja „elvesztésén” is. Hiszen számára már nem létezett az az ember, akit kiskorában apjának hívhatott. Csak az az egy dolog bántotta, hogy édesanyja és testvére is bánkódik miatta. Leginkább ezért gyűlölte a férfit; voltaképp cserbenhagyta családját. A kemény, és mocskos környék, melyen minden egyes nap végighaladt, megtanította az életre. A rossz környék és a bűntől piszkos éjszakák késztették arra, hogy kung-fu-zni kezdjen. Rengeteg edzés és megannyi fáradt napon kellett túlesnie, hogy eredményesebb helyezést érjen el a versenyeken. Na meg aztán az életben is hasznát vehette annak, hogy egy ilyen környéken meg tudja védeni magát. Az általános iskolás éveinek vége felé, egy szabadtéri bulin ismerkedett meg közelebbről a gördeszkázással. Annyira megtetszett neki, hogy pár hét múlva beszerzett magának egyet, s szorgalmasan gyakorolni kezdett. Röpke egy év alatt olyan szintre tornászta fel tudását, hogy az év nyarán benevezett a helyi extrém street-versenyre. Elsöprő győzelmet aratott, s olyan fiatalokat is lemosott a pályáról, akik már több évnyi tapasztalattal rendelkeztek. A győzelem nem szállt a fejébe, továbbra is gyakorolt, s egyre veszélyesebb mutatványokat próbált elsajátítani. Egy őszi napon következett be az első komolyabb sérülése: eltörte bal kezét. Pár hónap kihagyás után ismételten visszatért a számára rendes kerékvágásba.
Justin és a Through the Time két tagja.
A gördeszkázás mellett tanult dobolni is. Kb. 18 éves korában határozott úgy, hogy profi dobossá akar válni. A következő év nyarán felkereste egy bizonyos Sam Spencer nevezetű fiú, annak reményében, hogy az újonnan alakuló együttesébe (Through the Time // T.т.T) Justin is csatlakozna, mint dobos. Természetesen kapva a lehetőségen elfogadta az ajánlatot, s még azon a nyáron elkezdődtek a közös próbák. Komolyabb sikereket sajnos nem érhetett el a bandában, mivel az Awesome családnak anyagi nehézségei adódtak. Kokoro már nem tudta fenntartani a hatalmas lakást, s már Justin megkeresett pénze sem volt elég, így hosszas töprengés után úgy határoztak, visszaköltöznek az anyai házba. Hátrahagyták itteni életüket, beleértve a régen feledésbe merülő apai képet, s Japánba indultak.
Költözés évei[]
Justin-nak nem volt túl könnyű beilleszkedni a számára „ismeretlen” környezetbe. A japán nyelv hiányosságai erősen megmutatkoztak azokban az időkben. Mivel nem beszélte folyamatosan a nyelvet, egy évet mindenféleképpen halasztania kellett az iskolában is. Kihasználva az időt, már nemcsak hobbijainak élt, hanem a tanulásnak is. Édesanyja minden tudását felhasználva igyekezett minél több segítséget nyújtani fiának, és kislányának. Viszont Tiffany-t mindig is érdekelte a japán nyelv, így számára csak felidézni kellett a dolgokat. A fiú éles eszének hála, a tavasz kezdetekor már meg tudta magát értetni a körülötte élő emberekkel. Azonban problémái mindig is akadtak, ezért sokszor gúny tárgya volt az iskolában, ha például szóban akarták feleltetni egy tradicionális japán versből, vagy egy-egy történelmi eseményből.
Nishikawa Akemi
A tiszteletet végül úgy vívta ki magának, hogy az iskola nagymenő kosarazóját megverte egy egy-egy ellenes meccsen. Egzotikus külseje pedig már csak a pont volt az íven. Rengeteg bájos lány szívét megdobogtatta ezután, még olyanok is szóba álltak vele, akikről eddig csak álmodozni mert. Viszont sosem gondolta magát túl "csajozósnak". Valamiért úgy gondolta szemét dolog kihasználni egy nő érzéseit, így tehát semmilyen kapcsolatot sem akart építeni a lányokkal. Iskolás éveiben viszont egy furcsa véletlen folyamán egy nő személyében lelt igazi jó barátot, nevezetesen Nishikawa Akemi-ben, a 17 éves élsportolóban. Rengeteg időt töltöttek el együtt, mind az iskolában, mind pedig azon kívül, a kosárpályán vagy éppen egy beton placcon. Sokan nem hittek ebben a barátságban, amely miatt rengeteg ellentét született. A sok felröppenő pletyka hamarosan arra sarkallta Akemi-t, hogy színt valljon Justin-nak. Ugyanis egy idő múlva, talán a sok beszédnek hála, de szerelmes lett a fiúba. Mivel Justin nem tekintette többnek, mint barátnak, ezért nem volt kétséges, mit válaszol neki. Először csak megszokott találkának indult az egész, aztán a könyvtár egyik sarkába félrehívta Akemi, amelyre már Justin is kételkedni kezdett. Az egyoldalú érzéseknek köszönhetően pedig a ballagás végére annyira elhidegültek, hogy végül köszönni sem mertek egymásnak. Az iskola befejezte után pedig soha többet nem hallottak egymásról. Az iskola elvégzése után Justin úgy gondolta szakmát tanul, ezért ismét visszatért ugyan abba az iskolába, mit az évek folyamán már jól megszokhatott. Számára nem volt kellemetlen a környezet, kicsit jobban ki is merte húzni magát, hiszen elég sokan legendaként tekintettek rá. Mivel a felsőbb évesek a harmadik emeleten tanultak, ezért ismét szükséges volt beilleszkednie. Kis halként az óceánban próbált jó diákként viselkedni, mely minden téren meghozta gyümölcsét; barátokat szerzett, bővíthette szókincsét, és rendes osztályzatokat szedhetett össze.
Justin és Matsu első találkozása.
Egy unalmas estén történt, hogy Justin-t elzavarta édesanyja a Napraforgó éjjel-nappaliba. A morcos ifjú pedig kénytelen kelletlen engedelmeskedett az anyai szigornak. Talán, ha aznap nemet mond anyjának, sosem fut össze élete legnagyobb szerelmével, Matsushita Hoshiko-val. A vicces találkozás a szó szoros értelmében "szerelem első látásba" csapott át, melyet Justin ki is használt. A megszeppent Matsu ostromlása végül sikerhez vezetett. Kapcsolatuk igen harmonikus, és kiegyensúlyozott volt. Justin megadott mindent, amit megérdemelt, úgy vigyázott a lányra, mint egy porcelánbabára. Viszont a csodás kapcsolat karácsony közeledtével villámcsapás szerűen romba dőlt. Justin életében az újabb fordulópont Matsu távozása volt. A lány titokban akart véget vetni kapcsolatuknak, ám balszerencséjének köszönhetően, összetalálkozott az utcán a ledermedt Justin-nal. A lány külföldre ment továbbtanulni, és ott munkát vállalni, annak reményében, hogy majd meg is tud állapodni. Justin nem várhatta el, hogy az ő önző vágyainak engedelmeskedjen, így tehát könnyes búcsúzkodás közepette szakítottak. Egy évig voltak együtt...
Justin dobfelszerelése.
Együttlétük évében egy randevújuk során futott össze Irusi Tedeko-val, Matsu barátnője, és egyben munkatársa, nevezetesen Kamilia Yumi (ex)barátjával, akiről később kiderült énekesi pályára szánta fejét. A bandaalapítás gondolatait bőszen tervezgető fiatalok egy újabb véletlennek köszönhetően ismerkedtek meg Nagano Nobu-val, és Kei Gross-sal. A találkozás nem volt túl kellemes sem Justin-nak, sem pedig a két félnótásnak; a törpe termetű Kei ugyanis közelebbi kapcsolatba került egy az alkoholtól jóval bátrabb hústoronnyal, aki szimpla nyaklevesre invitálta a balszerencsék sorozatától menekülő fiút. Az ámokfutás közepette belebotlott Justin-ba, aki erejét megmutatva a földre küldte a bajkeverő manust. Így tehát nem csak adósai maradtak, hanem igazán jó haverjai is adódtak számára. Az este folyamán ismét felkerült a napirendre a bandaalapítás problematikája, melyet a nagy italozás és jókedv egy újabb kellemetlen incidenssel zárt le. Az Irusi-val történtek során ugyanis kétséges volt az énekesi poszt. Hajnaltájt egy gyorsan összeszerveződött próba zajlott le Justin otthonában, amely inkább ismerkedés volt, mint valós zenélés. A szesz nagy úr, a húrok sem úgy pendültek, ahogy kellett volna. Viszont mind a hármójukban megfogalmazódott a gondolat: egy bandában akarnak zenélni.
Jelen[]
A képet készítette: Nagano Nobu
A bárból hazaindulva felröppent egy ötlet, miszerint kéne egy gyors próbát lezavarni hármójuk között. Mivel már dolgozott mindannyijukban az alkohol, ezért hamar rábólintottak a felvetésre, és elszlalomozva Justin lakóhelyéig, a pincében kialakított apró stúdióban sor került az első szárnypróbára. Úgy tűnt mindenki ráhangolódott a másikra, s már csak egy dolog volt kérdéses: mi legyen az énekesi poszttal? Ekkor derült fény arra, hogy Kei rendelkezett egy lánytestvérrel is, aki bevallásai szerint nem mindennapos énekhanggal volt megáldva. Gyors telefonszámcserék után aztán másnap megszerveztek egy találkát.
Mivel Justin semmiféle információval nem rendelkezett, amely utalt volna a lány kinézetére, ezért kíváncsian nyitott ajtót a csengetőnek. Az előtte álló decora csoda még a mai napig meg tudja rémiszteni furcsa, flitteres, csipkés, rikító rózsaszín holmijaival, de lassan már hozzászokik a gondolathoz. A meghallgatás nem úgy zajlott, mint alapjáraton, ugyanis mi sem egyszerűbb, ha úgy ismerjük meg egymást, ha elmegyünk a piacra, és közös erővel szedjük össze a családtagoknak a karácsonyi ajándékokat. Így alakult, hogy Keiko Gross megkapta a Pinku-chan nevet, melyet a gyógyszerektől szórakozott Justin ragasztott rá...
Idézetek:[]
- Keiko, hm? Inkább „Pinku-chan”!
- Kei Gross-nak: Hm... ha tényleg jó hangja van, na meg jó a bige, akkor következő próbára mindenféleképpen! Te, nálatok mindenki zenész?!
- Ugye nem túlzok, ha azt mondom, kuu~rva jók voltunk?!
- Még, hogy nagylelkű… hánynom kell…