FANDOM


Hanabi Shiori
Nyah
Kanji 花火 栞
Adatok
Született 08.09
Kor 228
Faj Vaizard
Nem
Magasság 170cm
Súly 53kg
Hajszín barna
Szemszín zöld
Bőrszín fehér
Vércsoport B
Különleges ismertetőjegyek tetoválás a nyaka bal felén
Politikai hovatartozás
Hovatartozás Vaizard
Korábbi hovatartozás Soul Society
Gotei 13
Foglalkozás vaizard
Korábbi foglalkozás A 10. osztag kapitánya
Előző osztag(ok) 2 2. osztag
1010. osztag
Partner Masaki Sachi
Korábbi partner(ek) Teruo Sachiaru (hadnagy)

Takenaka Haruo (kapitány)

Személyes információk
Családi állapot Kapcsolatban
Rokonok Masaki Sachi (párja)
Zanpakutō
Shikai Shugotenshi
Bankai Yuumei Shugotenshi

Hanabi Shiori (花火 栞, nyugaton Shiori Hanabi) vaizard, a 10. osztag volt tisztje, hadnagya, majd kapitánya. Jelenleg nem dolgozik sehol, de megfordult már kórházakban nővérként, és számtalan más munkahelyen is. Manapság alkalmanként a Devil smile nevű banda beugró gitárosa.

Megjelenés, személyiség Szerkesztés

Első ránézésre egy húszas éveinek elejében járó átlagos lány benyomását kelti. Mára már szinte teljsen maga mögött hagyta a visual kei korszkának lolitaszerű megjenelését, azonban a képet továbbra is színesítik a rajta található tetoválások, különösképp az amelyik szinte a fél nyakát befedi. Mióta az emberek világában él, próbál lépést tartani a ruhaviselési sztenderdekkel a könnyebb beilleszkedés érdekében. Az utóbbi években, a nyugati kultúra elterjedésével párhuzamosan kedvelt ruhadarabjaivá váltak a szűkszárú nadrágok, tornacipők, színes pólók, leggingsek és néhány régebbről maradt kedvenc szoknyája.
Siotetoválás1

A Shiori nyakán található tetoválás.

Zöld szemszíne mellett, barna haja sem változott sokat, eltekintve az éppen aktuális hajdivat befolyásától. Jelenleg hosszú haját egyenesre vágott frufruval a legtöbb esetben kibontva hordja.
Szabadidejében szeret olvasni, zenét hallgatni, és főzőcskézni (utóbbit persze, ha megfelelő állapotban találja a konyhát...) És nem hanyagolja el a gyakorlást sem, hiszen egyik kitűzött célja minél hamarabb elsajátítani a Yoruichi által oly híressé vált shunko harcmodort.
Személyiségét tekintve zárkózott, de alapjában kedves és segítőkész. Senkivel sem bánik mogorván, kivéve azt aki nagyon rászolgál, de túlságosan bizalmasan sem viselkedik senkivel. Egyik fő jellembeli vonása, hogy nehezen engedi közel magához az embereket, vagy fűzi szorosabbra a kapcsolati szálakat, mert fél, hogy elveszti azt akihez közel került. Ez a dolog nagyon meg tudja viselni, hiszen akit mégis sikerül teljesen a bizalmába fogadnia ahhoz a végletekig ragaszkodik, mindent megtesz érte, legyen az valami kis csekély segítség, vagy mondjuk a saját dolgairól való lemondás. Végső esetben nem tétovázik akár az életét is feláldozni azért a valakiért. Jelenleg talán az egyetlen ilyen személy Masaki Sachi, akiben úgy érzi előző kedvese, a tragikusan elhunyt Haruo után, hosszú idő elteltével ismét megtalálta élete értelmét. Kapcsolatuk korántsem mindig harmonikus, de Shiori mégsem tudná elképzelni a további életét Masaki nélkül. Ez az egymásra találás azért is hathat különösen meglepőnek, hiszen jó néhány évvel ezelőtt, még a Seireiteiben töltött kapitányi évek alatt igencsak ellenszenves érzelmek fűzték őket egymáshoz. De a hollowifikációs incidens után egyedül eltöltött évek megváltoztatták a lányt, és más emberszemlélettel tért vissza ismét Karakura Townba.
A mindennapokat tekintve törekszik arra, hogy kompromisszumokat kötve viszonylag békésen sikerüljön együtt élnie a többi Karakurában tanyázó vaizarddal.

ForrásokSzerkesztés

  • kinézet: Takenaka/Dahlia Original karakterei
  • életben való megjelenés: Olivia Lufkin, Lena Fuji
  • szinkronhang:
  • character theme song: Rentrer en soi - Stigmata , D'espairsRay - Infection , Sadie - Kagerou
  • Battle theme song: J - Twister , -Oz- - Retrograde, Protect Code

Történet Szerkesztés

Nem nekem való a nemesi életSzerkesztés

Azokhoz a lelkekhez hasonlóan akikből később nagy eséllyel shinigami vált, Shiori is Seireiteiben látta meg a napvilágot, egy kisnemesi család legkisebb gyermekeként. Bár a családjuk az ő születéséig nem sok shinigami felmenőt mondhatott magáénak, rájuk viszont nagyon büszkék voltak, hiszen mind legalább középvezetői posztig törtek előre a ranglétrán. Ebből kifolyólag a kis Shiori is számtalan sok történetet hallott a fontos küldetésekről amiket véghez vittek, azonban neki túlságosan meseszerűnek tűntek ezek a dolgok, ahhoz, hogy komolyabban elgondolkodjon rajtuk. Nemesi család lévén tartották a kapcsolatot néhány shinigamival, ám Shiori számára ők is csak egyszerű embereknek tűntek, attól eltekintve, hogy mindig fegyvert hordanak maguknál. Pláne, hogy előszeretettel lógott meg a családi összejövetelekről, hogy a birtok falain túl zajló életet figyelje a kerítés tetejéről. Nővérei és bátyja számára napi program volt bújócska keretében előkeríteni a lányt, ha be szerették volna mutatni egy-egy új ismerősnek. Ő inkább az a csendes lázadó típus volt, aki megtette ugyan amit elvártak tőle, de folyton a kibúvás lehetőségét kereste. A magántanár illemóráit is csak azért ülte végig, és hallgatta az állandó parancsolgatás arról hogyan üljön, hogyan viselkedjen társaságban, mert ezen kívül nagyon sok érdekes dolgot is tanulhatott a történelemről, és a tudományokról. Sosem volt a társaság középpontja, és az idők folyamán egyre csak zárkózottabb lett egy furcsa érzéstől ami kezdett eluralkodni rajta. Sokáig fel sem tűnt neki, hogy nem normális amit érez, hiszen ők, ellentétben az egyszerű Rukongai lelkekkel rendszeresen étkeztek. Idővel azonban rájött, hogy a családjának többi tagja nem azért veszi magához az ételt amiért ő, pusztán csak az élvezet kedvéért. Senkinek sem beszélt róla, ám lassanként mégis kiderült, hogy Shiori nem átlagos. Több sem kellett apjának, máris minden figyelmét rá irányította, és rövid úton elintézte a felvételét a Lélektovábbképző Akadémiára, anélkül, hogy egyáltalán megbeszélte volna a lánnyal szeretne-e shinigami lenni. Túlságosan elvakította a büszkeség, hogy családjuk ismét egy shinigamit nevelhet, és nem törődött azzal, hogy Shiorinak ehhez egy cseppet sem volt kedve. A lány azonban eleget téve az ő szemében kötelességnek, hogy kijárja az akadémiát, nem ellenkezett és hamarosan megkezdte tanulmányait.

Felbukkan az ŐrangyalomSzerkesztés

Zárkózottsága az Akadémián sem tűnt el varázsütésre, sőt inkább csak felerősödött az őt körülvevő légkör miatt. Cseppet sem érezte, hogy rászolgált volna osztálytársai ellenszenvére és kérdőre vonásaira. Sokszor megkapta ugyanis titkoltan és nyíltan is,hogy a családja nélkül esélye sem lett volna bekerülni az Akadémiára. Hogy bebizonyítsa tévednek, próbált a lehető legszorgalmasabban tanulni, és minél tökéletesebben elsajátítani a démonmágia és kardforgatás művészetét. Szinte észre sem vette, de minél mélyebbre ásta magát a tanulmányokban, annál jobban megkedvelte a shinigami létet, ami eleinte annyira hidegen hagyta. Sokkal kézzelfoghatóbbnak tűnt minden, és alig várta, hogy megismerhesse a saját lélekölő kardját, aki majd segíteni fogja a harcokban. Ám szorgalma és bizonyítani akarása nem a várt eredményt hozta a társasági megítélése szempontjából. Protekciós nemesből stréber nemessé nőtte ki magát a köztudatban. Egy idő után rájött, hogy képtelen megszabadulni a sztereotípiáktól, ezért igyekezett nem foglalkozni többet velük. Bár azért kicsit bosszantotta, hogy az ő háta mögött is ugyanúgy súgnak össze a folyosókon, mint amögött a felsőbbéves nyurga srácé mögött, akiről azt rebesgetik vámpír. Nem tudta higgyen-e ezeknek a szóbeszédeknek, de szó mi szó mindenki eléggé tartott tőle, úgyhogy nem kockáztatta meg, hogy személyesen járjon a dolog végére. Pedig már akkoriban is kifejezetten irritálta a megjelenése, és a néha megejtett nyúlfarknyi diskurzus mikor épp figyelmetlenségből felöklelte a folyosón.
AkadémistaSio

Akadémistaként

A harmadik év végére, már mondhatni gyűlölte magát az akadémiát, annak ellenére, hogy szeretett volna halálisten lenni. Izgatottan várta a záróvizsgát, és azt hogy kikerüljön innen, és felvegyék egy osztagba. Az viszont frusztrálta, hogy a zanpakutouja még nem kommunikált vele. Nem volt ezzel egyedül az évfolyamban, de aggodalommal töltötte el, hogy nem sikerült kapcsolatba lépnie vele, annak ellenére, amennyit próbálkozott. Valahogy sosem volt meg az összhang aminek kellett volna lennie. Utolsó lehetőségként egy esetleges évismétlés előtt, a tanárok egy éles gyakorlat keretében adtak alkalmat a diákoknak a shikai elsajátítására. Shiori nagy reményekkel vágott neki ennek a gyakorlatnak, és a várva várt siker nem is maradt el. Kisebb és pár nagyobb sérülésárán, de sikerült előhívnia Shugotenshit az újdonsült Őrangyalát. A záróvizsgáig fennmaradó időt egymás megismerésével és a shikai támadás tökéletesítésével töltötték. Kissé talán ironikus, de Shiori a zanpakutouja szellemében, aki tulajdonképpen a saját lelke egy darabjának megtestesülése, talált igazi barátra. Shugotenshi hamar átvette a rég nem látott bátyus szerepét a lány szemében az apáskodó hozzáállásával és türelmes hallgatóságnak bizonyulásával.

Út a 10. osztag szívébeSzerkesztés

Kezében a friss papírokkal Shiori útja először a 2. osztagba vezetett Shihouin Yoruichi, de szűkebb értelemben véve Urahara Kisuke parancsnoksága alá. Itt rengeteg hasznos közelharci technikát tanult, amiket azóta is előszeretettel alkalmaz. Többek között az itt eltöltött idő alatt fejlesztette tökélyre a shunpoját is. Igaz jónéhány kék-zöld foltba és tetőről a gyanútlan járókelők orra elé bucskázásba került, de végül sikerült. És később az is előnyére vált, sőt mondhatni életet mentett, hogy személyes kapcsolatba került a 12. osztag későbbi kapitányával. Szeretett ebben az osztagban dolgozni, jónéhány sikeres küldetésen is részt vett már mikor az áthelyezését kérvényezték. Nem személyes okokból, csupán a 10. osztag emberhiánnyal küzdött egy hosszabb kimenetelű és nagyszámú áldozattal járó küldetés után. Úgy esett, hogy Shiori is az áthelyezendő tisztek listájára került, így csomagolnia kellett, de nem bánta, mert úgy tekintett a dologra, mint egy új lehetőségre. Reményei be is igazolódtak, hiszen a 10. osztagban felettébb kedves fogadtatásra talált, és a kapitány karizmatikus személyisége egyből meg is babonázta. Szorgalmasan dolgozott az osztagban és lépdelt előre, mígnem már az egyjegyű sorszámot viselő tisztek közül valónak mondhatta magát.
Haruo

Haruo

Minél feljebb került, annál személyesebb kapcsolatot ápolhatott a kapitánnyal, mígnem azt vette észre, hogy beleszeretett. Életében először volt szerelmes, és úgy tűnik érzelmei viszonzásra is találtak, mikor átvette a 10. osztag hadnagyi karszalagját. Akkortól fogva szinte tökéletes párost alkottak ők ketten, mind a munkában, mind a magánéletben. Shiori ahova tehette elkísérte kapitányát, így jónéhány kapitányi gyűlésnek is fültanúja volt odakintről, bár így is tisztán követhető volt az egész, az úgy öt perc után fellépő pattanásig feszült ordítozós hangulattól, köszönhetően a 7. osztag újdonsült kapitányának. Shiori cseppet sem kedvelte azt az embert, pláne, mikor kiderült, hogy ő volt az a kétes hírű vámpír az akadémiáról. Számtalan alkalommal jött haza miatta idegileg kikészülve Haruo egy-egy gyűlésről. Legszívesebben beültette volna azt az alakot a saját régi magántanára illemórájára, de szerencsére mivel ő csak egy hadnagy volt, ezért nem kellett sűrűn szót váltania vele. Ettől eltekintve békésen teltek Shiori és Haruo napjai. Tipikusan a túl szép, hogy igaz legyen kategória, ami bizony nem is tarthatott örökké, ugyanis egy küldetés az első hatalmas és fájdalmas fordulatot hozta a lány életébe. Egy kétfős magánküldetésükön az emberek világában csapdába csalták őket, és többszörös túlerőbe kerülve kellett küzdeniük a seregnyi Menos Grande ellen. Minden erejüket bevetve harcoltak, Shiori mégis azt hitte itt most mindennek vége lesz. Ez nem következett be, de alány nagyon súlyos árat fizetett az életbenmaradásáért. Haruo feláldozta magát egy támadást bekapva Shiori helyett, ami sajnos az életébe került. A fájdalom, és a szomorúság olyan mélységeket nyitott meg a lányban, amik hatására felfedezte magában az erőt a bankai szint eléréshez, de ez sajnos már csak az ellenség legyőzéshez volt elég, Haruo életét már nem tudta megmenteni vele...

Gyászos kapitányi évekSzerkesztés

Shiori visszatérése, és részletes beszámolója után az osztag egy szörnyű ténnyel kellett hogy szembesüljön...kapitány nélkül maradt. Akármennyire is "vigaszdíjnak" érezte a pozíciót, Shiori mégis elfogadta a neki megszavazott kinevezést. Tudta ugyan, hogy nála sokkal alkalmasabbak is léteztek a pozíció betöltésére, de nem akarta visszautasítani a tisztjei és a gotei 13 belé vetett bizalmát. A virágzása azonban, ami Haruo mellett kiteljesedni látszott ismét magányos zárkózottságba fordult. Hetekig hónapokig nem látták mosolyogni, sőt a kötelező teendők miatti megjelenéseken kívül, volt hogy egy ideig egyáltalán nem látták. Úgy érezte teljesen egyedülmaradt, és alárendelte magát a gyásznak. Családja hiába próbálta, nem tudott enyhíteni a Haruo elvesztése miatt érzett fájdalmán. Egy idő után azonban legalább addig eljutott, hogy sikerüljön elfedni az odabent változatlanul tomboló ürességének fájdalmát és felvéve egy hamis mosoly álarcát sikerüljön eloszlatnia környezete terhelő aggodalmát. Ismétcsak ironikus, de talán az egyedüli dolog ami pár röpke pillanatra feledtetni tudta vele a szomorúságát, az volt mikor épp vérre menő szócsatát vívott a 7. osztag önfejű kapitányával. Gyűlölte Masakit, és sokáig be sem ismerte magának, de utólag visszagondolva hálás neki azért, hogy annyira bele tudott feledkezni egy-egy vitába, hogy megint érezhetett egy keveset a régi lelkesedéséből. Ettől függetlenül, viszont akkoriban képes lett volna egy kanál vízben megfojtani a minden egyes gyűlést csak hátráltató, igazából senki sem tudja, vagy csak nem beszél róla, hogy miért kapta meg a címet, kapitányt. Volt, hogy annyira belefeledkeztek egymás mindennek elhordásába, hogy mire észbekaptak, már kiürült a terem, és a többi kapitány a kertben ücsörögve vitatta tovább a többi napirendi pontot. Nem csoda, ha inkább menekülőre fogták, hiszen néha egy-egy bútordarab is szárnyra kapott kettejük között, vagy bármi kéz ügyébe eső mozdítható tárgy. Ezektől a csetepatéktól eltekintve Shiori békében vezette az osztagot addig a bizonyos második nagy fordulópontig, ami újfent gyökeres változást hozott az életébe.

Kifordított önmagam és évszázados bolyongásSzerkesztés

A vaizardok nagyrészéhez hasonlóan Shiori is Aizen Sousuke mesterkedésének eredményeként kényszerült megküzdeni a saját belső hollowjával ha nem akarta, hogy az eleméssze. Az ő példánya egy útszéli örömlányt megszégyenítően szemérmetlen és mocskos nőszemély volt. Már csak ezért sem engedhette, hogy az övé legyen a teste irányítása, mert ki tudja mit művelne vele...
213170

Shiori hollow énje

Harc közben mindenféle alattomos eszközzel próbálta előhívni Shioriban a legmélyebb bűntudatot, és kényszeríteni arra, hogy összetörve önként adja át magát. Habozás nélkül állította, hogy Haruo halála is egyes egyedül csak az ő hibája, és ha nem lenne ilyen gyenge és szánalmas, a férfi még ma is élhetne. Nagyon jól tudta, hogy ezzel tudja a legnagyobb sebet ejteni Shiori lelkén, nem a zanpakutouja pengéjével. A lány mégis küzdött, és akármennyire is okolta magát a történtekért, fel-fel sejlettek benne Haruo utolsó szavai, amikkel megígértette vele, hogy nem teszi ezt, és megpróbál boldogan élni. Hatalmas erőfeszítések árán, és az olyannyira gyűlölt bankaiának előhívásával végül sikerült győzedelmeskednie a benne lakó hollowon, igába hajtva annak erejét. Ebben jelentős segítséget nyújtott a velük együtt szintén tőrbe csalt Urahara Kisuke. Ekkor Shiori újjászületett... Nem volt többé Hanabi Shiori, a 10. osztag kapitánya, nemesi családból származó shinigami... ennek most mind búcsút kellett mondania, és elmenekülnie Seireiteiből, ahonnan vérdíjat kitűzve a fejére kényszerítették arra, hogy elhitesse mindenkivel meghalt. Családjáról azóta sem hallott semmit. Hanabi Shiori mostantól egy új faj üldözött képviselőjeként kell hogy éljen tovább, amit úgy neveznek vaizard. A shinigamik és hollowok fajának keveréke, akiknek létezése tabu, ők ennek ellenére mégis élnek és virulnak. Seireitei azonban nem tudhat róluk, különben annak beláthatatlan következményei lennének. Ezért mindannyian, hiszen nem csak egyedül változott át, hanem az akkori gotei 13 vezetőségének jelentős hányadával együtt... bujdosni kényszerültek. Shiori azonban nem követte a többieket egy Urahara segítségével megszerzett közös búvóhelyre, hanem egyedül vágott neki az 1900-as évek elején járó Japánnak. Nagyon sok helyen járt és nagyon sokmindent látott, ugyanis a Kisukétől kapott sosem öregedő póttestével nem maradhatott sokáig feltűnés nélkül egy helyen. Maximum húsz évet engedélyezett magának mindenhol mielőtt ismét továbbállt. A titkáról senkinek sem beszélt, így ismét teljesen egyedül maradt egyetlen támaszával Shugotenshivel. Járt Okinawán, ahol elsajátította a főzés magas szintű művészetét egy kedves nénitől. Többször járt a fővárosban nyelveket tanulni, ugyanis szeretett volna minél több európai nyelvet megismerni, de ezt főleg csak az utóbbi évtizedekben tehette meg. Önkéntesként segédkezett több háború hadikórházaiban is, így egész jól ért az elsősegélynyújtáshoz , aminek azóta is nagy hasznát veszi. Később a békés időkben megtanult gitáron is játszani, mert úgy érezte megnyugtatja, ha dallamokba öntheti az érzéseit. Van pár saját szerzeménye is, de ezeket sohasem mutatta meg senkinek. Ezenkívül gazdagodott még egy tetoválással is. A hollowirtást, amiből egész eddig állt az élete, olyannyira vissza kellett redukálni a feltűnés elkerülése végett, hogy csak akkor húzhatta elő a zanpakutouját, mikor közvetlen veszély fenyegette. Kifejlesztett és elsajátított egy kidout is, amivel az egyszerű városi emberek számára láthatatlanná tette a póttestét, hogy még kevesebb feltűnést keltsen ha épp az égen sétál egy karddal a kezében. Viszonylagos magányban élt le majdnem száz évet, mikor feltámadt benne egy érzés. Épp egy újabb költözés küszöbén állt, és nézegetve Japán térképét úgy érezte vissza kell mennie Karakurába és megkeresnie a többi vaizardot. Nem tudta ott találja-e még őket, de nincs vesztenivalója. Elérkezettnek látta az időt, hogy oly sok idő után ismét szembenézzen velük, és bocsánatot kérjen azért, hogy annak idején se szó se beszéd hagyta el társait.

Régi ismerősök, újjászületett érzésekSzerkesztés

Egy Kisukénél tett kitérő látogatás után kezében a búvóhely címével indult neki a nagy küldetésnek. Egész úton azon gondolkodott vajon mennyit változtak. Nagy reményekkel, és kétes fogadtatástól tartva érkezett meg a kihaltnak tűnő raktárépület elé, amiből kiszűrődve viszont ismerős hangok tudatták vele jó helyen jár. A fogadtatás viszont tényleg elég vegyesre sikeredett... Valami karácsony előtti ünnepségbe cseppent, így sok ismeretlen arc fogadta a régi ismerősök mellett. Ám köztük is volt, akit elsőre fel sem ismert, például a piercinggel bővelkedő Shunt, vagy a teletetovált, szögegyenes hajú Masakit aki épp egy szál boxerban próbált szabadulni valamiféle jelmezből. A többiek viszont szinte semmit sem változtak... Yasu szeretrohama kicsit zavarba is hozta a lányt, de hát ő mindig is ilyen volt. Furcsa érzés volt megint olyan emberek közé kerülni akik többet tudnak róla még így száz év távlatában is, mint azok akikkel ez idő alatt évekig egy szomszédságban élt. Nosztalgikus, mégis új érzés, hiszen mindenkin meglátszik az eltelt idő nyoma, kin többé kin kevésbé. Úgy érezte el fog tartani egy darabig mire újra megismer mindenkit, és ez fordítva is igaz. Szinte még le sem tette a böröndöt a kezéből máris egy égető problémával találta szemben magát... mégpedig, hogy hol fog lakni. A raktár kialakításánál nem vették figyelembe az esetlegesen érkező új lakókat, így csak annyi szobát alakítottak ki, ahányan akkor voltak, így úgy tűnt Shiori szállás nélkül marad. Ám hamarosan érkezett is a megoldás, aminek a lányon kívül talán csak az érintett házigazda örült kevésbé. Újfent a sors kezének munkája lehet a dolgokban, hiszen úgy alakult, hogy Masaki és Shiori szobatársak lettek, ami tekintve a száz évvel ezelőtt félbehagyott viszonyukat nem bizonyult túl jó ötletnek. De nem nagyon volt más választás, így kisebb nagyon erőszakos ráhatással, de mindkét fél elfogadta a fennálló helyzetet, és sor került az első egy szobában töltött éjszakájukra, aminek az lett a vége, hogy Masaki a vendégágyon, Shiori pedig a földön kötött ki... De meglepő módon, mintha elszállt volna az egymás iránt érzett gyűlöletük, egész békésen megvoltak egymást mellett. Bár ez többnyire annak is köszönhető, hogy Shiori nem szeretett volna alvóhely nélkül maradni, Masaki pedig álmában sem tett volna kárt a mellesleg roppant igényesen berendezett lakosztályában. Talán kicsit kezdték megkedvelni is egymást, ám ezt egyik fél sem ismerte volna be nemhogy a másiknak de magának sem. Ekkor azonban a Sors megint kezébe vette az irányítást, és egy majdnem tragédiának köszönhetően rávette őket hogy felfedezzék magukban és kimondják az érzéseiket. Ám ezzel nem oldódtak meg egy csapásra a gondok... sőt innentől kezdve csak bonyolultabb lett kettejük viszonya mint ezelőtt volt. Túlságosan sok fájdalmat éltek át mindketten ahhoz, hogy most csak úgy csettintésre boldog párkapcsolatban éljenek. Először arra kellett rávenniük magukat, hogy megnyíljanak a másik előtt, de már az is hatalmas feladatnak bizonyult, hogy beszéljenek az őket nyomasztó múltról, de ez elengedhetetlen ahhoz, hogy segíthessenek begyógyítani egymás sebeit. Azóta is próbálnak ezen dolgozni, hol több, hol kevesebb sikerrel immáron több mint két éve. Manapság újra elkezdett hódolni régi nagy szenvedélyének, a gitározásnak is, hogy leporolgassa a hosszú évek alatt összeszedett tudását. Ebben legnagyobbrészt az ösztökéli, hogy ezzel láthatóan örömet okoz az ennek persze makacsságából adódóan nem igazán hangot adó párjának. Másrészt pedig a véletlen folytán ismeretségbe került egy szárnyait bontogató jrock együttes tagjaival, akikkel a zene miatt hamar megtalálta a közös hangot. Olyannyira, hogy még azt is elvállalta, hogy néhanap besegít nekik egy egy koncerten live support gitárosként.

Képességek Szerkesztés

ZanpakutōSzerkesztés

Sioshikai

Shugotenshi shikai formája

A neve Shugotenshi (守護天使 Őrangyal). Egy fekete sayával és markolattal rendelkező katana ami annyiban különleges, hogy a pengéje az átlagos ezüst színű fémtől eltérően aranyszínű.
  • Shikai: "Sötétedj!" (陰る Kageru) parancsszót kimondva a Shiori kezében tartott katana egy körülbelül 2 méter magas sötét ezüst színű bárd alakját veszi fel. alakja annyiban lesz szabálytalan, hogy úgy tűnik mintha a penge csak ezüst színű fényből állna.
    • Sötét Félhold (Kuroi Gengetsu): Ez a támadás a bárddal az ellenfél felé suhintva egy sötét ezüst színű, félhold alakú nyalábot indít útjára. Ez valójában koncentrált lélekenergiából áll, ezért legalább olyan pusztító erővel bír, mint egy jól megidézett kidou.
  • Bankai:: Yuumei Shugotenshi paranccsal megidézett második szint. A bárd alakban díszelgő zanpakutō visszanyeri katana formáját, de a pengéje megint csak nem teljesen fémből áll, hanem egy most aranyszínben ragyogó anyagból.
    • Gyúlj fel ragyogó fény! (Kagayakasu Kashouku) felkiáltásra Shiori aranyló dárdákat lőhet az ellenfél felé. A dárdák száma attól függ mekkora a lélekenergiája, de az alap egyszerre 3. Ezek a dárdák a lélekenergiát követik így általában nagy valószínűséggel célba is találnak.
    • Mennyei védelem - időburok (Shinyuu 神佑 -Jikara) : A parancsszó elhangzása után 5 másodperces zavartalan energiakoncentrálás után Shiori képes létrehozni egy burkot maga, vagy egy másik személy körül. Ennek a különlegessége annyiban áll, hogy a burkon belül lelassul (később magasabb lélekenergia szinttel akár meg is állhat) az idő. A harc során szerzett sérülések tovább súlyosbodását csökkentheti és némiképp felgyorsítja a természetes gyógyulási folyamatokat, míg meg nem érkezik a segítség, vagy el nem jut valami biztonságos helyre ahol rendesen elláthatja magát, vagy az embert akit körbevont. Nem a fő rendeltetése, de gyenge védőpajzsként is használható, azonban csak a Shiorinál gyengébb ellenfelek számára jelent akadályt. Aki egy szinten van vele, vagy erősebb nála, annak nem okoz gondot áttörni a burkon.A burok sugara egyelőre csak maximum másfél méterig szélesedhet ki.

HollowfikációSzerkesztés

Shioritm9

Shiori hollowmaszkja

Shiori megszokott átlagtól talán kicsit szolidabb megjelenést öltő hollowmaszkkal rendelkezik mint társai. Nem találhatók rajta koponyaszerű kinézetéhez méltó fogak, csak néhány, a szeme köré futó minta. Abban viszont hasonlít hozzájuk, hogy ő is körülbelül kicsivel több mint negyven percig képes fenntartani a maszkját. Mivel a bankai-át csak nagyon ritkán használja, ezért inkább a shikait, és a hollow képességeit fejlesztette magasabb szintre.

  • Cero: Neki is sikerült elsajátítania ezt a technikát, ám az ő ceroja kékeszöld színben tündököl.
  • Bara: Az előbbi technika gyorsabb, kisebb és több darabszámú változata.
  • Megnövekedett állóképesség: Maszk felvétele után növekszik gyorsasága, állóképessége, és az ereje is bizonyos mértékben növekszik.

Zanpakutou lelkeSzerkesztés

Asmodee01 by Syrkell

Shugotenshi emberi alakja

  • Név: Shugotenshi
  • Nem: Férfi
  • Kinézet: Átlagosan magas egy férfihez képest. Fekete hajú, kék szemű. Igazából ha az ember mellett sétálna az utcán fel sem tűnne senkinek hogy nem valódi. A hátán található fekete angyalszárnyak azonban meggyőzik a nézelődőt, hogy nem átlagos férfiról van szó. Alapból elég morcos az arckifejezése, ami ránézésre ijesztő lehet, de hamar megenyhül ha arra érdemesnek talál valakit.
  • Jellem: Egész műveltnek mondható, kedves, jó beszélgetőpartner, ezért Shiori nagyon szereti vele eltölteni az idejét. Sokáig szinte az egyetlen őszinte lelki társa volt. Mivel már egész fiatal kora óta ismeri a lányt, úgy hozzánőtt, hogy folyton aggódik és mindentől félti. Próbálja megóvni gazdáját a meggondolatlan dolgoktól, mert nem szeretné ha fájdalmat okozna magának. Ennek folyományaként néha elég apáskodó, de Shiori inkább úgy tekint rá mint a bátyjára. Előszeretettel bámul morcos tekintettel a társaságában lévő férfiakra, sokszor már olyannyira, hogy meg is ijednek tőle, de Masakit talán lassan sikerül elfogadtatni vele.

Shugotenshi belső világaSzerkesztés

Shugotenshiinnerworld

Shugotenshi belső világa

Ennek a világnak a megjelenését az egyetlen égitestként megtalálható Hold befolyásolja. Két fő állapot uralkodik, amik között az átmenetet a Hold állása adja. Újholdkor, és az utána következő időszakban a világ sötét, a sötétben felsejlő fekete kristályerdő fái képezik a tájat. Különösebb veszélyeket nem rejteget, csupán a magány, és a sötét fájdalom nehéz párája nyomasztja az ide tévedő bolyongó lelket. Mihelyst azonban megjelenik a telihold, a látkép azonnal az ellentettjére változik. A fekete erdő helyét egy fénylő fehér kristályfákkal szegélyezett tavas tisztás veszi át. Megszűnik a nyomasztó érzés, és ennek helyébe lépve a remény, és és a bizalom töltik meg az ember szívét. Mondani sem kell Shugotenshi sokkal jobban szereti ezt a fajta belső világot, így ilyenkor könnyen megtalálhatjuk a tó partján elmélkedve. Igaz, hogy a világ törvényszerűségét a Hold adja, a periódusok mégsem pontosan ugyanolyan hosszú ideig tartanak. A fázisok hosszát egyedül Shiori lelki egyensúlya befolyásolja, így előfordulhat, hogy egy-egy állapot csak néhány óráig tart, viszont az sem ritka ha hónapokig nem változik a belső világ képe.

IdézetekSzerkesztés

  • (Egy illuminált játszótéri eszmefuttatásban): Cselesen bevetve a gondolat mögé gondolás mögé gondolás bonyolult művészetét feltételeztem hogy ő megint követ lép... Egyrészt mert az a legkönnyebben kivitelezhető jelen helyzetben, meg másrészt azt gondolhatná, hogy én most azért raknék papírt, hogy győzzek, de ő most ezért csakazért sem követ rak, ergó marad az olló. De mivel én beleláthatok a gondolatai mögé, ezért mégsem ollót rak, mert én erre követ raknék, és akkor nyernék, ezért azt hiszi hogy én ollót fogok rakni, és arra azért tesz újból követ...
  • (Idézet egy másik szituációból): Elveszett reménybe kapaszkodva, a bukott őrangyal siratja letépett szárnyait, s reménykedik benne, hogy elvérzik. Mellette heverő véres tollak és a rajta tátongó hegek fájdalma kínozzák. Ám még ennél is nagyobb fájdalmat okoz neki az a seb, ami szemmel nem látható. Lelkének tátongó üressége ezerszer égetőbb bármely megsebzett végtagnál. Az egyetlen aki képes lenne enyhíteni a szenvedéseit azonban eldobta magától. És azzal, hogy magával vitte a letépett szárnyakat, az angyal soha többet nem lehet már egész nélküle. Megtépázva, és megfosztva céljától mered maga elé, és hullajtja könnyeit, de nem hoznak enyhülést akárhogy is patakzanak lefelé már így is könnyáztatta arcán...

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.