FANDOM


Ranil Carrolobacco
Ranil1
Adatok
Született 10.29
Kor 264
Faj Arrancar
Nem
Magasság 174 cm
Súly ismeretlen
Hajszín lila
Szemszín lila
Bőrszín fehér
Vércsoport AB
Különleges ismertetőjegyek hollowmaszk az arc bal felén, a szem alatt, egy vékony csíkban
Politikai hovatartozás
Hovatartozás Las Noches
Hueco Mundo
Korábbi hovatartozás Emberek világa
Korábbi foglalkozás 10, 8, 3 espada
Partner Krázus
Személyes információk
Családi állapot kapcsolatban
Rokonok Caquel Nouriiikioushioun (testvére)
Krázus
Zanpakutō
Resurrección Rabioso aparición

Ranil Carrolobacco, (korábbi nevén Hoshigawa Leena Ayuko).

Megjelenés, személyiségSzerkesztés

Magas, karcsú, mégis telt alakú nő. Hosszú haja van, amit változóan visel: hol magas lófarokba köti, hol csak egyszerűen hordja. Jellemző rá, hogy idegességében beletúr a hajába, emiatt néha össze-vissza is áll neki. Szeme sötét, ami néha vörösen izzik a vérszomjtól-, ez általában akkor támad fel benne, ha sikeresen felbosszantják, és szó mi szó, ez nem túl nagy teljesítmény. Hollow maszkjából egy vékony csík található arcának bal részén, a szeme alatt. Hollow lyuka a háta bal oldalán van. Arcán szinte mindig ott ül egy halvány mosoly, de ez inkább baljóslatú, semmint vidám. Előszeretettel osztogatja a „meg foglak ölni” típusú pillantásait, amit javarészt a többi élőlény iránti bizalmatlanságának köszönhető, ugyanis a múltban keletkezett sérüléseit a mai napig nem tudta meggyógyítani, csak elzárni. Lobbanékony természetű, pillanatok alatt fel lehet idegesíteni, és ilyenkor rendkívül nehezen fogja vissza magát attól, hogy ne kezdjen el balhézni. Mániákus örömét leli abban, hogy másokat bántson és kínozzon, mielőtt megöli őket. Néha heves késztetést érez az iránt, hogy belenyaljon áldozata kicsorduló vérébe, és nem minden esetben fogja vissza magát.

Ranil1

Az Emberek Világában

Eléggé nagyszájú, legalábbis rendesen visszaszól, ha belekötnek. Emellett élvezettel bosszant másokat, és kerget az őrületbe a piszkálódásával. Mindenkiről a negatívat feltételezi először, és rettenetesen nehéz elnyerni a rokonszenvét. Csupán pár olyan eset van, amely nem azzal végződött, hogy nekiesett az egyénnek, akivel beszélgetett. Egy személlyel még képes is volt őszinte barátságot kialakítani, aki szintén egy arrancar, Raúl Suspicaz de Afuera.
A szinte teljesen bunkó külső azonban egy művelt személyt takar: szabadidejében rengeteget olvas, és mindennél jobban szereti a hobbiját, ami nem más, minthogy maszkokat és jelmezeket készítsen Halloweenre. Szeret zongorázni, bár sajátja nincs, így hosszú évtizedek óta egyetlen ilyen alkalomként azt lehet felemlegetni, amikor egy étteremben saját szórakoztatására elkezdett játszani a zongorán, mivel partnere képtelen volt őt szórakoztatni.
Ugyanakkor nem idióta, és bár valóban tiszteli Aizent valamennyire, tisztán látja, hogy mennyit érnek neki az arrancarok. Tudja, hogy gondolkodás nélkül feláldozná őket, mint egyszerű sakkfigurákat. Nem is ugrik azonnal teljesíteni a parancsokat, csupán azokat, amelyekből úgy látja, haszna lehet.

TörténetSzerkesztés

Emberi életeSzerkesztés

1745-ben született, anyja tekintettel félig német mivoltára, a Hoshigawa Leena Ayuko nevet adta neki. Néhány évig családjával élt, majd azok az utcára tették ki, mivel húga, Yumi megszületésével képtelenné váltak arra, hogy mindkét gyermeket eltartsák. Eddig sem volt jó sorsa – sohasem éreztették vele azt, hogy szeretik, megértik, és hogy szükség van rá-, ezután pedig úgy érezte, magába a pokolba került bele. Mivel sehol sem akarták alkalmazni fiatalsága miatt, magának kellett gondoskodnia arról, hogy életben maradjon. Az akkori utcagyerekek tökéletes mintapéldányává vált: lopott, hogy ehessen, rendetlen volt, nagyszájú és már nem félt semmitől. Úgy volt vele, hogy az, ami nem öli meg, erősíti. Számos más társa közül néhánnyal úgymond „összebarátkozott”, de ez sokkal inkább egy egyfajta érdekszövetség volt: így könnyebb volt az életben maradás. Bármit megtettek, hogy elkerüljék az árvaházakat: azt hitték, annál, ami ott várja őket, még az utca is jobb.
Számára egészen addig folytatódott ez az életvitel, amíg egyik koldulása során találkozott egy gazdag család fejével, aki megszánta őt, és magához vette, mint gyermekei szolgálóját. Az öregember iránt mindig is hálát érzett, ő vált bizonyos értelemben az apjává: tőle mindig megkapta azt a figyelmet és törődést, szeretetet, amit a szüleitől soha. Az idős öregember magányosan élt nagy házában a gyermekeivel: egy lánya volt, Saeko, aki a korához képest fejlettebb és műveltebb volt, és egy fia: Munsu, aki maga volt az angyalbőrbe bújt sátán. Az évek során együtt nevelkedtek, és a fiú minden egyes alkalommal őt vette üldözőbe kegyetlenségével: rúgta, ütötte, tépte, ahol csak érte. Arra a kérdésre, hogy miért nem menekült el, csupán az a válasz, hogy nem akart. Féltette Saekot, aki időközben értékes barátjává vált: amíg ő nem jött, a kislányt bántotta örökké. Így hát maradt, és a saját módján küzdött azért, hogy Saekonak jobb jövője legyen, és általa talán neki is. Amikor már a húszat is betöltötte az ifjú, idejét látták, hogy férjhez adják a húgát. Bár ennek legfőbb oka mégiscsak a családi kassza bővítése volt: mégis akkora szerencse érte a lányt, hogy egy jó, tisztességes férfit kapott férjül, akivel szerették egymást. Ekkor voltak mindketten tizennyolc évesek, és azt az ígéretet kapta, hogy az esküvőt követő napon elmehet a lányhoz, mint szolgáló. Akkor nem kívánt többet az élettől, ezzel meg is elégedett volna: vágyai netovábbja volt, hogy megszabadulhasson örökös zaklatójától.
Az esküvő napján fontosnak tartotta, hogy szép legyen – egyrészt így akart búcsúzni a háztól, amit egyébként szeretett, és egyfajta büszkeség is volt benne: mindazon kegyetlenség ellenére, amit az itt élő úrfitól kapott, képes volt megőrizni önmagát, és erre büszke volt. Este még boldogan is tért volna nyugovóra, de amikor kinyílt a cselédlak ajtaja, azonnal megmerevedett. Tudta, hogy mi fog következni, és remegni kezdett. Az első ökölcsapás a mellkasát érte, beleszorult a levegő, és megérezte a szájában a vér ízét. Mégsem adott hangot szenvedésének, mert abba a tudatba kapaszkodott, hogy másnap megmenekül, mert ha átkerül az új házba, ennek vége. Csakhogy az ütések között elhangzó mondatokból rájött arra, hogy Munsu, a ház fiatal ura nem kívánja elengedni. Még jobban ledermedt, amikor a köntösét tépte le róla – azon a napon nem volt elég neki, hogy megverte, teljesen meggyalázta. Miután pedig végzett, röhögve lendítette meg a kést, amit végig a lány torkához szorított.

ArrancarkéntSzerkesztés

Nem töltött sok időt szellemként, a hollowok rövid időn belül felfalták, és őt is átjárta a mindent elsöprő éhség. Mániákusan hajszolta a lelkeket és a társait, és mindeközben azt az arcot látta maga előtt, ami mély gyűlöletet ébresztett benne. Átkelt az Emberek Világába, és megkereste azt a férfit – eleinte maga sem értette, hogy miért találta meg olyan gyorsan. Kéjes örömmel végzett vele, és falta fel a lelkét, majd visszatért Hueco Mundoba. Hosszú éveken át hajszolta fajtársait, és felfalta őket, miközben egyre erősebbé vált. Amikor egy sérült adjuchast talált, gondolkozás nélkül fölfalta, és ő is átalakult: egy arrancarrá. Lassan eszébe jutottak emberi életének emlékei, és így ráébredt, hogy gyenge volt. Úgy döntött, hogy a régi neve már nem méltó hozzá, és így egy másikat választott: Ranil Carrolobacco.
Hűségesen szolgálta Aizent, aki megjutalmazta azzal, hogy amikor új 10. Espadát választottak, őt is beengedte küzdeni. Igazából bárki bejuthatott, de csak a legerősebb maradhatott életben. Így nem volt más választása: kénytelen volt a legerősebbé válni a vetélytársai közül. Hosszú, véres küzdelemből– amibe olyannyira belemerült, hogy a végére már nem emlékezett arra, hogy miket tett – ő került ki győztesen, így ő lett az új 10. Espada.
Később átkelt egy este Karakurába, hogy magányra leljen, de egy Krázus nevű egyénnel sodorta össze a sors, akitől a legszívesebben felrobbant volna, és szívesen széttépte volna. Mégis, egyfajta sajátos módon egész este kibírták a másik társaságát: az egész mintha egy folyamatos veszekedés lett volna néhány rövid szünettel tarkítva. Nem sokkal elválásuk előtt még egy csók is elcsattant, de ez sem azért volt, mert annyira vonzódtak a másikért, sokkal inkább csak provokálták a másikat.
Az már valószínűleg csak a Sors sajátos fintora, hogy egy felettébb baljóslatú napon felbukkant Las Nochesben a mágus, és Aizen az ő nyakába varrta, mint fracciónt. de ha már így alakult, nem hadakozik ellene, inkább igyekszik megkeseríteni fracciónja életét, ami nem tűnik nehéz feladatnak, tekintve; hogy minden apróságon képes felhúzni magát, és ilyenkor hajigál Krázus felé mindent, ami a keze ügyébe kerül.

KépességekSzerkesztés

Ranil2

Resurrección formában

  • Lince clamar („hiúz sikoly”): Az előtörő kiáltása az ellenfelei fejében elviselhetetlen fájdalmat, koncentrációzavart okoz.
  • Gris punzada („sötét tüske”): A körmei feketévé válnak, leválnak a kezeiről, megsokszorozódnak. Képes velük komoly sebeket okozni, ugyanis a tüskékké vált karmok mérget tartalmaznak.
  • Besco corbata („csók kötél”): Úgy tesz, mintha a levegőbe puszilna: ajkaiból narancsszínű gáz tör elő, mely körbeveszi az ellenfelet, és hallucinációt okoz neki: azt hiszi, hogy ott van mellette valaki, aki várja a csókját, a valóságban pedig egy mozdulatlanná dermedt célpont.
  • Sangre azotar („vér korbácsa”): Képes megidézni két hosszú korbácsot, melyeket végig tüskék borítanak. Ezek a tüskék szöveteket roncsoló mérget tartalmaz, amely még égető fájdalmat is okoz az ellenfélnek. Lennie kell a lányon vérző sebnek, mivel a vérével idézi meg a korbácsokat.

ZanpakutōSzerkesztés

  • Neve: Sonriente Halloween Duquesa ( Mosolygó Halloween Hercegnő )
  • Parancsszava: Baliarín, Sonriente Halloween Duquesa! ( Táncolj, Mosolygó Halloween Hercegnő!)
  • Resurrección: Végtagjai meghosszabbodnak, szeme vörös fényben izzik. Bőrét, egész testét bevonja a maszkja, testének egyik oldalán vékony, színes csíkok futnak szerte-szét, különböző mintázatokat alkotva. Fülei nagyobbak, hosszabbak lesznek az átlagosnál – így érzékenyebb lesz a hallása. A körmei hosszú karmokká válnak.

IdézetekSzerkesztés

  • Lényegében a régi önmagammá váltam megint, annyi különbséggel, hogy most egy rossz szó, és úgy tökön baszom a cipőmmel, hogy a Jóisten se máguskodja vissza a heréit rendes állapotukba.
  • Vajon akkor is ilyen vidáman vigyorogna a fogatlan pofájával, ha őt sütögetném nyárson?! -.-

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.