| |
| Kanji | 天質 賢三 |
| Született | 07.18. |
| Kor | 29 év |
| Faj | Ember |
| Nem | férfi |
| Magasság | 177 cm |
| Súly | 65 kg |
| Hajszín | fehér |
| Szemszín | kék |
| Bőrszín | fehér |
| Vércsoport | A |
| Különleges ismertetőjegyek | kreativitás |
| Hovatartozás | Emberek világa Karakura Town Tokyo Media Center (TMC) Devil Smile |
| Foglalkozás | tervező grafikus |
| Partner | Keiko Gross Kei Gross Justin Awesome Nagano Nobu |
| Családi állapot | egyedülálló |
| Képesség | papírra vetni az álmokat |
Tenshitsu Kenzo (天質 賢三, nyugatiasan Kenzo Tenshitsu) a Tokyo Media Center (TMC)-hez tartozó Devil Smile nevű együttes első számú staff tagja, kreatív részlegének vezetője, merch felelőse és a Dead Fish grafika© vezetője.
Megjelenés, személyiség[]
Ahogy mondani szokták a művészlelkek különcök. A szó, tökéletesen jellemzi Kenzo-t, mind tulajdonságaiban, mind a megjelenését illetően. Hófehér haját tizenéves kora óta növeszti, kisebb nagyobb balesetek és egyéb mentő beavatkozások végett, immáron csak a derekáig érne, ha kiengedné. Ő azonban, biztonsági és elsősorban tűzvédelmi okokból, apró tincsenként parkettafonással – elterjedtebb nevén afrofonás -, hátra fogta az egészet. Néha napján, csak hosszú frufruját ereszti szabadon, de gyakran megbánja, mert sokáig tart visszafonni. Arcát még furcsábbá teszi rengeteg piercing-je. Szinte mindenhol fellelhető egy-egy példány, így négy darab szemöldökében, egy darab orrnyergénél, három darab alsó ajkánál, egy darab nyelvében és még több fülében. Továbbá, halálfejes fültágítót hord és szemei alá, szeret kicsi öntapadós követ ragasztani, mintha szomorú könnycsepp folyna végig arcán. Nincsenek ferde hajlamai, de zenei és élet felfogásából adódóan gyakran lakkozza ki körmeit, használ szemceruzát, tust, vagy egyéb árnyaló eszközt. Megesik egy-egy elvetemültebb percében, kipróbálja a radír-ceruza-filc-különböző festékek kombinációjával, milyen sminket lehet készíteni.
Öltözködésére a fekete, kockás ruhák jellemzőek. Kedveli a szakadt, bő nadrágokat és a sötétebb kék színeket. Imád súlyos fém, vagy ezüst kiegészítőket hordani, mint például szegecses karkötők, halál,- és démonfejes láncok, karomra hasonlító gyűrűk, sőt még a keresztek viselésétől sem retten vissza. Gyakran húz kezére fűzős, szegecses, könyökig, csuklóig érő bőrkesztyűt, de az ujjait gondosan lenyisszantja, mert a munkában zavarná. Többnyire évszaktól függetlenül ujjatlan felsőkben mászkál, és büszkén mutogatja bal karján éktelenkedő tetoválását.
Személyiségét tekintve, maga a higgadtság, békesség, kedvesség és lazaság szigete. Tipikusan, azaz ember, aki, ha leruccan a közértbe, nagy figyelemmel hallgatja a zöldséges pultnál neki panaszkodó öregasszonyt, vagy szívesen diskurál egy ismeretlennel, milyen az éves cukorrépatermés. Nem csinál ügyet az ismerkedésből. Bárkivel leáll trécselni, még ha fogalma sincs az adott témáról, akkor is képes helyeslően bólogatni, vagy egy-két rádióból hallott kommentárral megtámogatni a bájcsevegést. Ijesztő külseje ellenére gyakran segít az utcán csomagjaival küzdő időseknek, vagy kísér át mozgássérültet a zebrán. Segít, ahol tud, már, ha engedik és észre veszi. Türelme kimeríthetetlen, ha panaszkodás fogadásáról van szó. Igazi barát, aki mindent végighallgat. Rezzenéstelen arccal, esetleg asztalon fekve, némán vészeli át a hosszas önmarcangoló előadásokat és általában csak annyit fűz hozzá: „Carpe diem!” Szavait többnyire azzal nyomatékosítja, ingyen sört ad szegény depressziós barátjának, vagy megkínálja egy cigivel, ha pedig a Devil-ről van szó, akkor kiteríti vízipipa kártyáit. Ugyanis, kedvenc elfoglaltsága eredeti arab import dohánnyal és titkos összetevővel tömködött „inspiráló” bulikat szervezi. Állítása szerint az ő ihletét mindig a füst zamata hozza meg és ezen remek szokását, szépen átragasztotta az együttes tagjaira. Főként, Nagano Nobu és Kei Gross szokta társaságát élvezni. Az egyetlen veszélyt, csak Kenzo kirohanásai jelenthetik. Többnyire kiszámíthatatlan mit fog csinálni, ha elkapja az ihlet fonalát. Általában szó nélkül felpattan és elvonul rajzolni, de megesik, hosszú előadást kezd tartani mindenféle dologról, ugyanis másik remek szokása, hogy arról beszél össze-vissza a háza egy spirituális energia központ. Tökéletesen kivehető szavaiból fogalma sincs miről beszél és azt se tudja, mi az a spirituális energia, de igen magabiztosan tud róla monológokat tartani.
Munkájában hihetetlen lelkes, maximalista, pontos, de ki nem állhatja, amikor beleszólnak, vagy elkezdik kioktatni mit csinált rosszul. Nem bírja a kritikát, gyakorlatilag ez az egyetlen érzékeny pontja, amivel ki lehet hozni béketűréséből. Elvárja, hogy a vevő kommunikáljon vele, vagyis elmondja a kéréseit és pontosan lefixálják a részleteket, de attól hajtépős üvöltő sokkot kap, amikor kész munkájába kötnek bele, netán akkor döntenek úgy, másikat akarnak. Ilyenkor bevált recept szerint minden szó nélkül rájuk csapja az ajtót, levágja a telefont, vagy se szó, se beszéd elsétál. Persze némi idő után, újra felveszi velük a kapcsolatot. Új megbízónál nagyon szokatlan tud lenni letámadó típusa. Szinte mindig van elképzelése a kiindulási alaphoz. Gyakorlatilag úgy néz ki egy megbeszélés, komplett tervet magyaráz és mutat el, amit kisebb nagyobb szünetek után korrigál, vagy újabb ötletekkel tűzdel meg. Ennek hála, aki nem elég szemfüles könnyen elvesztheti a fonalat és belekavarodhat a felsorolt mintákba. Talán, emiatt örül, hogy beszervezték a devil-hez. Ott, sokkal nagyobb alkotói szabadságnak örvend. Azonos hullámhosszon van a skacokkal egy-egy borító vagy póló tervezetet illetően, így alig-alig kötnek bele munkáiba.
Hétköznapok során, főként hanglemez boltokban lehet rábukkanni. Imádja a metal minden fajtáját – otthon is állandóan zene üvölt - és nagy lelkesedéssel kutat újabb előadók után. Néhanap be szokott nézni az állatkereskedésekbe is, mert régóta fontolgatja egy kígyó, vagy pók vásárlását. Ennek oka, hogy egész bérházi lakását belengi a „fekete özvegy aurája”, ahogy ő hívja sajátságosan kezdetleges belső terét. Elsősorban, amiatt van némi stílus kialakítva, mert otthona szolgál cége, Dead Fish grafika© székhelyeként. A vendégek megnyerésére, pedig vásárolt egy vörös ülőgarnitúrát –amit Nagano Nobu fizetett ki- fekete bútorokat és felbiggyesztett néhány pókot, pókháló mintát a fehér falakra. Részéről ezzel le volt tudva a ház csinosítása, valószínűleg nem véletlen. Az állandó papírhalmok alatt, szinte semmi sem látszik a bútorokból.
Források[]
- Kinézet: Nukumuri - Silver rain
- Character theme song: In flames - Evil in a closet; Killswitch engage - My obsession